Alapozó terápia

Interjú Borsányi Árpád alapozó terapeuta, szakvizsga előtt álló klinikai szakpszichológussal (2015. 08.10.)

Szerző: Horányi Eszter
Forrás: www.pszichologuskereso.hu

“Miért alapozó terápia? Mit jelent az „alapozó”?

Azt jelenti, hogy az alapokat tesszük rendbe. Az alapvető mozgásokat gyakoroltatjuk be, tanítjuk újra a gyermekeknek, amelyeket életük első évében teljesen természetesen gyakoroltak. Fontos itt megjegyezni, hogy ugyan mozgásterápiának hívjuk, de nem a mozgást szeretnénk fejleszteni, hanem az idegrendszerhez kívánunk elérni. Mint tudjuk, az idegrendszerünk irányítja többek között a mozgásunkat, illetve a gondolkodási folyamatainkra is nagy hatással van. Ezért nem csak a mozgás, hanem a gondolkodás rugalmasságának fejlesztését is várjuk a terápiától. Tehát az érzékszerveken, valamint a mozgáson keresztül az idegrendszerre hatunk, ez pedig különböző csatornákon számos szinten visszahat.

Mostanában sokszor hallani, hogy a mozgás mindennek az alapja. Akkor tulajdonképpen itt is erről van szó?

Mint pszichológus és mint alapozó mozgásterapeuta is úgy gondolom, hogy ez így van.

Egyrészt felnövekedésünk során többek között a testünkből származó információk mentén építjük fel énünket, identitásunkat, testképünket. (...) A gondolkodásunk, problémamegoldásunk rugalmasabbá válásáról pedig még nem is beszéltem.

Másodsorban - és itt visszakanyarodom a szigorúbb értelemben vett mozgásfejlesztésre – az egyedfejlődésben is először jönnek a nagymozgások és onnan fokozatosan fejlődik ki a finommotorika, a kisebb mozgásokért felelős idegrendszeri terület. Ezért fontos, hogy az alapokat, a nagy mozgásokat rendbe tegyük, mert csak ennek mentén tud a finommotorika megfelelően kibomlani, fejlődni. (...)

Sok óvodai, iskolai tünet mögött felfedezhető az idegrendszeri éretlenség különböző mértéke. Vannak árulkodó jelek, azonban csak egy szakember tudja megállapítani, hogy szükséges-e, segíthet-e ilyen irányú korrekció. (...)

Ezen kívül, hogy egy nagyon klasszikus célcsoportot említsek, az iskola előtt álló nagycsoportos óvodások. Az ő korosztályukban előfordulnak mozgáséretlen/mozgásügyetlen gyermekek, akiknél az utolsó évben végzett terápia jelentősen megkönnyíti az iskolakezdést és ezáltal a szülők és a pedagógusok dolgát is. E célcsoport szüleinek különösen ajánlom a preventív, megelőző jellegű felmérést.

Különböző magatartászavarok, illetve többféle tanulási zavar hátterében is kimutatható idegrendszeri éretlenség, így egy ilyen irányú felmérés, esetlegesen egyéb szakember bevonása mellett szintén igen ajánlott lehet. Szerencsére a több szempontú (testet, lelket, környezetet magában foglaló) szemlélet egyre jobban terjed.

(...) 5 éves kortól felfelé beszélhetünk alapozó terápiás indikációról, az alapozó terápia indokoltságáról, mivel ezalatt a kor alatt a feladatok intenzitása miatt a gyermekek nem lennének alkalmasak a terápiára, illetve hiszünk abban, hogy 5 éves kor alatt a legjobb fejlesztés a szabad játék, a kötetlen mozgás, a szerető, biztonságos, stimuláló környezet. (...)

Említetted, hogy először egy felmérésre kerül sor. Hogy kell ezt elképzelnünk?

Időpont egyeztetés után a szülő vagy szülők együtt jönnek el és jönnek be a terembe a gyermekükkel. Egy kezdeti beszélgetést követően végig jelen vannak a vizsgálat alatt, így saját szemükkel bizonyosodhatnak meg arról, hogy gyermekük hogyan mozog, hogyan tudja kivitelezni az adott feladatokat. (...) A felmérés megközelítőleg egy óra, ott rögtön megtörténik a kiértékelése szülővel-gyermekkel együtt. A szülő a vizsgálat után azonnal megtudja, hogy melyek azok a fejlődési területek, ahol gyermeke kiemelkedő és hol mutat elmaradást.

A felmérés után, ha indokolt, következik az alapozó terápia. Mi ennek a folyamata, keretei?

A terápia heti kétszer másfél órában történik. Az eredeti elvek szerint heti háromszor kilencven perc lenne javasolt, de a családok életébe tapasztalataink szerint a heti kettő integrálható sikeresen. A terápia legalább egy tanéven keresztül zajlik. Ez fontos, mert egy ilyen alapozós tanévnek megvan az íve, szakmai felépítettsége, ugyanúgy, ahogy az egyes óráknak is. A terápia alapelvei közé tartozik, hogy intenzív, ami azt jelenti, hogy minél többször részt kell venni ezeken az alkalmakon a terápia sikerességéért. Erre a terápia kezdetekor és folyamatában is többször felhívjuk a szülő figyelmét.

Hogy néz ki egy terápiás másfél óra?

(...) Kezdetben beszélgetünk a gyerekekkel, úgynevezett „jó és rossz híreken” keresztül adunk lehetőséget élményeik csoporttal való megosztására. (...) A hírek után egy bevezető gyors játék következik, melyet az alapozó terápia legfontosabb része követ, a fejlődéstani mozgások, nagymozgások újratanítása, begyakoroltatása, kezdve a születéstől a felállásig. Ezután pedig egy oldottabb része jön az alkalomnak, mely során rugalmasságot, egyensúlyt, szerialitást, keresztező mozgásokat stb. igénylő feladatok kombinációja kerül sorra. Természetesen ez már személyre szólóan, differenciáltan történik, különböző feladatokat, különböző szintű végrehajtást várunk az egyes gyermekeknél – mindenkinél a fejlődést magához viszonyítva. (...) Az alkalmat egy közös játék, illetve szóbeli önértékelés zárja, utóbbi fontos funkcióval bír az önelfogadás, a reális önértékelés kialakulása, erősségek, gyengeségek megismerése céljából. (...)

A csoportos terápia általában 6 főt jelent, ez csoportonként és alkalmanként kis mértékben természetesen eltérhet. Egyéni foglalkozásra van lehetőség, azonban mindig a csoportos fejlesztési formát preferáljuk, mivel a gyermekek egymást is tudják húzni teljesítményben, illetve az együttes élmény (pl. játékoknál) egyéni terápiában nem visszaadható. Bizonyos esetekben indokolt lehet egyéni terápiával kezdeni, de a cél akkor is a csoportba való integrálásig való eljutás.”

Időpont: kedd, csütörtök 16:00-17:00. Az alapozó terápiás foglalkozások az iskolai szünidei időszakokban szünetelnek. 

Bejelentkezés és további információ: Borvendégh Gyöngyi
Tel.: +36 20 335 6012, e-mail: gyborvendegh@gmail.com